endokrin

A fehér búzaliszt bár az egyik leggyakoribb tartósélelmiszer a háztartásokban, ennek ellenére számos betegség kialakulásában szerepet játszhat a túl gyakori fogyasztása. Persze nem kell lemondani a liszttel készült ételekről, hiszen ma már több, magasabb tápértékű helyettesítője is akad. Hogy mik azok, arról a teljesség igénye nélkül Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa beszélt.

Teljes kiőrlésű liszt

Amennyiben valaki le szeretné cserélni a fehér finomított búzalisztet, úgy általában a teljes kiőrlésű változatot rakja bele a bevásárlókocsiba. A legtöbb „sima” búzaliszttel készült ételhez, mint például kenyér, pizza, jól használható, bár a süteményekhez nem igazából ajánlott. Hogy mégis miben jobb, mint a finomított liszt? Röviden annyiban, hogy tartalmazza a gabonaszem összes alkotórészét, így a csírát és a korpát is. Ebből fakadóan magasabb az élelmi rost,- fehérje,- vitamin – és ásványi anyag tartalma a finomított termékekkel szemben. Rendszeres fogyasztása hozzájárul a megfelelő anyagcseréhez, segít a kiegyensúlyozott vércukor értékek elérésében.

Graham liszt

A teljes kiőrlésű liszthez igencsak hasonlít a Graham liszt, ugyanúgy tartalmazza a gabonaszem összes alkotórészét. A különbség csupán annyi, hogy ennek a szemcsemérete nagyobb, ebből kifolyólag lassabb a felszívódása, így később is lehet tőle megéhezni. A vércukorszintet is csak lassan emeli meg, így cukorbetegek és inzulinrezisztensek is bátran fogyaszthatják (természetesen a megadott szénhidrát határokon belül). Véletlenül se gondoljuk róla, hogy gluténmentes!

Tönkölyliszt

Magas fehérje, vitamin és ásványianyag-tartalma miatt kiemelkedik a többi liszt közül. A tönkölybúzalisztből ízletesebb, tovább eltartható kenyerek süthetők, a normál búzalisztes társaikhoz képest. Bár lényegében bármely búzalisztből készült étel elkészítéséhez is tökéletes választás. Természetesen a tönkölybúzából is létezik teljes kiőrlésű változat, ami nagyobb szemcsemérettel és korpatartalommal rendelkezik- mondja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.

Zabliszt

Rostban és vitaminokban gazdag, de szénhidrátban szegényebb - röviden így lehetne jellemezni a zablisztet, ami az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend. Fehérjében és zsírban gazdagabb a normál búzalisztnél, ezért lassabban is szívódik fel, így cukorbeteg és inzulinrezisztensek is fogyaszthatják. Kiváló béta-glükán (egyfajta élelmi rost) forrásnak tekinthető a zab, amely elősegíti a vér koleszterinszintjének csökkenését, az immunrendszer megfelelő működését, és segítheti a fogyókúrát is. Jól alkalmazható az ételek sűrítéséhez és sütemények készítéséhez.

Durumliszt

Magas fehérjetartalmú búzaliszt, melynek bár nem kiemelkedő a rost tartalma, mégis ideális választás lehet cukorbetegek számára. Ennek oka, hogy a benne lévő keményítőt (amilóz) csak lassan tuja lebontani a szervezetünk, nem emeli meg ugrásszerűen a vércukorszintet. Elsősorban tészta készítésére alkalmas, de cukrászsütemények és édes tészták alapanyagául is szolgálhat.

Sok szülő életét nehezíti meg, hogy gyermeke táplálékallergiája, intoleranciája, cukorbetegsége vagy lisztérzékenysége miatt a közelben lévő óvoda, iskola nem vállalja az étkeztetést. Röviden tekintsük át, milyen szabályok vonatkoznak a speciális diétát igénylő gyermekek étkeztetésére és milyen lehetőségei vannak a szülőknek.

Ajánlásra alapozva

2011 nyaráig jogszabályi keretek között zajlott a közétkeztetés, ám 2011. augusztus elsejétől csupán egy táplálkozás egészségügyi ajánlás szabályozza a rendszert –ismertette Varga Dóra, a Prima Medica Egészségcentrum dietetikusa. Mivel jelenleg közétkeztetést szabályozó jogszabály nincs hatályban, ezért a közétkeztetést végző intézményeknek nem kötelessége a speciális diétát igénylő gyermek ellátása, sőt, még a normál táplálkozási igényű gyermekek étkeztetésével kapcsolatban sem kötelező az egészséges táplálkozási irányelvek betartása.

Diétás étrend iránti igény

Az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet több felmérést is készített az országban, hogy kiderüljön, milyen mértékben van igény speciális diétára iskolákban, óvodákban. 2008-ban, több mint 3000 iskola bevonásával vizsgálták meg az általános- és középiskolák élelmezési rendszerét (MENZA, 2008). A megkérdezett iskolák 24%-ában volt igény diétás étkeztetésre, ezeknek csupán 16%-a tudta biztosítani a speciális étrendet. Az óvodai közétkeztetéssel kapcsolatban 2009-ben és 2013-ban is készült egy felmérés. Vizsgálatokból kiderül, hogy az óvodák 42%-ában volt legalább egy olyan gyermek, aki diétás étkeztetést igényelt. 2009-ben ezeknek az óvodáknak alig a fele tudott speciális étkeztetést biztosítani, míg 2013-ra az óvodák csaknem háromnegyede, ami jelentős javulásnak tekinthető.

Menza rendelet (37/2014. (IV.30.) EMMI rendelet)

2014 első felében nyilvánosságra hozták a menza rendelet tervezetét, mely kötelezi a közétkeztetőket egészséges alapanyagok használatára, kevés só, cukor és zsiradék tartalmú étrend összeállítására. Emellett kötelezővé teszi diétás étrend biztosítását azoknak a gyerekeknek, akiknek szakorvos által igazoltan speciális diétát kell tartania, tehát minden ételallergiásnak, intoleranciásnak, cukorbetegnek, vagy lisztérzékenynek, esetleg halmozott problémával rendelkezőknek. A jogszabály alapján diétás étrendet csak dietetikus tervezhet, és diétás étlapot is ilyen szakember felügyeletével lehet összeállítani. A speciális ételeket diétás szakácsnak kell készíteni vagy az ételkészítés során dietetikusi felügyelet szükséges, a keresztszennyeződés elkerülése és az eltérő ételkészítési eljárások miatt.  Eredetileg a rendelet bevezetésére 2014. szeptember elsején került volna sor, de augusztusban bejelentették, hogy a jogszabály csak 2015 januárjától lesz hatályos. Ennek oka az, hogy sok közétkeztetést végző intézmény jelezte, kevés felkészülési időt kaptak az alapanyagok beszerzésével, szerződések megkötésével kapcsolatban.

Pozitív változások

Jó hír a szülőknek és a gyerekeknek, hogy számos óvoda és iskola augusztusra mégis megoldotta a diétás étkeztetést, legtöbbször egy külső cégtől rendelnek egyéni igényeknek megfelelő diétás menüket. Ennek van előnye és hátránya is. Előnye, hogy végre nem a szülőnek kell ennivalót készíteni otthon a gyermekének, így az érintett gyerekek kevésbé vannak kirekesztve a diétát nem igénylő társaiktól. Nem elhanyagolható az sem, hogy szakképzett személyzet készíti el az ételt.  Ellenben nagy hátránya, hogy gazdasági megfontolásból a legtöbb esetben egyszerre több allergént is kihagynak az étrendből. Így például egy tejfehérje allergiás gyermeknek nagy valószínűséggel nem csak a tejet és tejtermékeket kell mellőznie, hanem a glutént, tojást, esetleg szóját, mogyorót is. Ez azért jelent problémát, mert ha túl sok felesleges megszorítást tartalmaz az étrend, akkor ez hosszútávon különböző tápanyaghiányhoz vezethet.

Közös erővel

Azokban az óvodákban és iskolákban, ahol ebben az évben sem tudnak diétás étrendet biztosítani, ott a szülők továbbra is kénytelenek otthon készíteni az ételeket. Megkönnyíthetik gyermekük beilleszkedését, ha ugyanazokat az ételeket készítik el számára, mint amit a többiek is kapnak, természetesen speciális alapanyagok segítségével. Érdemes a szülőknek időt szánni arra, hogy a gyerekek és a velük foglalkozó óvónők, tanítók is tisztában legyenek a diétával, az alkalmazható alapanyagokkal és a lehetséges veszélyforrásokkal. Ha egy intézményben több gyermeknek is diétára lenne szüksége, akkor érdemes a szülőknek összefogni, és közös erővel lobbizni a diétás étrendekért – tanácsolja Varga Dóra. Összegezve megállapíthatjuk, hogy ha nem is túl gyorsan, de legalább jó irányba haladunk. Egyre több óvoda és iskola ismeri fel, hogy szükségszerű a diétás étkeztetés biztosítása, még ha erre az állam egyelőre nem is kötelezi őket. Évekig működhetett jogszabályi keretek nélkül a közétkeztetés, de idén végre bemutatásra került a menza rendelet, bízzunk benne, hogy januártól valóban be is vezetik.

Tejtermékek fogyasztása után fellépő hasmenés, puffadás, hasi görcsök- néhány tünet, melyek laktózérzékenységre utalhatnak. Az állapot egyre több embert érint kisebb-nagyobb mértékben, hazánkban az egészséges lakosság közel 15%-a tejcukorérzékeny. Bár elsőre sokan megijednek, hogy abszolút ki kell zárniuk a tejtermékek fogyasztását a táplálkozásukból, valójában ennyire nem szigorú ez a diéta. A laktózérzékenyek étrendjéről Varga Dóra dietetikus, a Budai Endokrinközpont dietetikusa és az EgészségÁruda munkatársa beszélt.

Tejcukor érzékenység vagy tejfehérje allergia?

A köztudatban gyakran keveredik a két fogalom! Sok laktózérzékeny kerüli teljes mértékben a tejtermékek fogyasztását, pedig esetükben nem szükséges olyan szigorú diétát folytatni, mint a tejfehérje allergiásoknál. Ha tejes ételek fogyasztása panaszt okoz, akkor mihamarabb vizsgáltassuk ki, hogy a tej melyik összetevője okozza a problémát, ugyanis a kezelése eltérő a két kórképnek, ráadásul más betegségek is okozhatnak hasonló tüneteket!

Bűnös tejcukor

A laktóz, azaz a tejcukor tejben és egyes tejtermékekben előforduló természetes kettős cukor. Emésztéséhez szükség van egy laktáz nevű enzimre, amely a tejcukrot egyszerű cukrokra bontja le. Előfordulhat, hogy a vékonybélben nem, vagy csak kevés mennyiségű tejcukor bontó enzim termelődik - ebben az esetben az emésztés nem megy végbe tökéletesen, az emésztetlen tejcukor gázképződéshez vezet a vastagbélben. 2 gramm tejcukorból (fél deciliter tejben található meg) közel másfél liter hidrogén gáz képződhet.

Hátterében, legtöbb esetben a vékonybél nyálkahártyájának károsodása áll. Gyakran tapasztalható csökkent laktáz enzim működés antibiotikum kúra, bélfertőzés után, illetve társulhat más betegségekhez is, mint például lisztérzékenység, vagy Crohn betegség. Nagyon ritka esetben fordul csak elő a vele született tejcukorérzékenység.

Továbbá érdemes megjegyezni, hogy az életkor előrehaladtával egyre kevesebb laktáz enzim termelődik, így nem ritka, hogy felnőttként az embernek fokozatosan csökkentenie kell a tejtermékek fogyasztását.

Diagnosztizálásában legelterjedtebb módszer a hidrogén kilégzési teszt, mely során laktóz tartalmú folyadék fogyasztását követően a lélegezet hidrogén tartalmát vizsgálják (ennek magas értéke esetén valószínűsíthető a laktóz intolerancia).

A laktózérzékenység tünetei:

A tünetek megjelenése általában a tejcukor tartalmú étel fogyasztása után fél – 2 órával jelentkezik. Gyakori tünetei közé tarozik:

• hasmenés
• puffadás
• hányinger, hányás
• hasi görcsök
• rossz közérzet
• migrén

Fontos megjegyezni, hogy nagy egyéni eltérések lehetnek a tejcukorbontó képesség tekintetében. Egyesek nyugodtan megihatnak egy tejeskávét reggel, míg mások tejjel készült palacsinta tészta fogyasztása után már szaladnak a mellékhelyiségbe, ezért a diéta szigorúságát, mindig ez egyéni toleranciához mérten kell meghatározni!- mondja Varga Dóra dietetikus, a Budai Endokrinközpont dietetikusa és az EgészségÁruda munkatársa.

Laktózérzékenység kezelése

Semmiképpen nem ajánlott a tej és a tejtermékek teljes elhagyása az étrendből, hiszen a szervezetünk legkönnyebben a tehéntejből jut kalciumhoz, de a tejben a fehérje, a kálcium, a D-vitamin, a foszfor, a tejzsír és a tejcukor is optimális arányban található meg. 

A legtöbb tejcukor érzékeny nem tolerálja a tejet, számukra megoldás jelenthetnek a tejcukormentes termékek, vagy növényi tejek fogyasztása, utóbbiból érdemes mindig kálciummal dúsított változatot levenni a boltok polcairól.

Fontos: Tejcukormentes kifejezést akkor lehet egy termékre ráírni, ha 100 grammjában kevesebb, mint 0,1 gramm tejcukor található!

A savanyított tejtermékeket – joghurt, kefír – a legtöbb laktózérzékeny kis mennyiségben jól tolerálja, mivel 20-40 %-kal kevesebb tejcukrot tartalmaznak, mint a tej, de ezekből is kapható laktózmentes változat. Túró szintén fogyasztható a legtöbb esetben, tejcukortartalma a savanyított tejtermékeknél is alacsonyabb. Sajtok közül a lágy, friss, nem érlelt sajtok magasabb tejcukor tartalommal rendelkeznek, míg a kemény, hosszú érlelési idejű sajtok szinte laktózmentesnek mondhatóak.

Amint valaki megtudja, hogy laktózérzékeny, felvetődhet benne a gondolat, hogy a vajat illetve a margarint ki kell-e iktatni az étrendjéből. A dietetikus szerint Egyéni tolerancia függvényében alkalmazásuk megengedett, viszont több fajta, teljesen tejcukormentes készítményeket is lehet találni, így a kenőzsiradékokról sem szükséges lemondani.

Tipp: Kapható csepp vagy kapszula formában laktáz enzim, mely lehetővé teszi, hogy bármikor megehessünk egy tejes fagylaltot a kínzó tünetek megjelenés nélkül!

Vigyázzon a péksüteményekkel, készételekkel, gyógyszerekkel

Bár elsőre sokan nem gondolnák, de a hívogató péksüteményekben is előfordulhat laktóz -mind a töltelékekben, mind a tésztájukban - így aki fogyasztásuk után a már említett tüneteket tapasztalja, inkább iktassa ki az étrendjéből! Ugyanez a helyzet a készételekkel és a leves/szószos porokkal is, sőt, jelentős része a gyógyszereknek hordozó anyagént laktózt tartalmaz, így mielőtt megvásárolná őket, tájékozódjon, tartalmaznak-e tejcukrot!

A cukorbetegség alattomos betegség, hiszen sokszor jelentősebb tünetek nélkül rombolja az ember szervezetét. Mivel kezelése sok esetben nehézkes és körülményes, érdemes a megelőzésre nagy gondot fordítani, főleg akkor, amikor már inzulinrezisztencia diagnózisa is fenn áll. Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elárulja, milyen étrendet érdemes ebben az esetben követni.

Fontos a megfelelő diéta

Azoknál, akiknél inzulinrezisztenciát diagnosztizáltak, fontos, hogy a rendszeres testmozgás mellett a táplálkozásukra is odafigyeljenek, hiszen legtöbbször a nem megfelelő ételek túlzott fogyasztása vezet ehhez az állapothoz, melytől már csak pár lépés a cukorbetegség.

Fogyasszon minél több teljes kiőrlésű gabonát

Az inzulinrezisztencia diétájának alapja az, hogy meghatározott mennyiségű szénhidrátot kell fogyasztani, amit általában 5 részre javasolt elosztani: reggeli-tízórai-ebéd-uzsonna-vacsora, és 30-20-50-20-40 grammokra érdemes szétválasztani.

Általánosságban elmondható, hogy a túl sok szénhidrát fogyasztása nem javasolt, viszont ha nagyon megkívánja, akkor arra ügyeljen, hogy a fehér lisztből készült ételeket kerülje, és inkább a teljes kiőrlésű gabonákat helyezze előtérbe. Amennyiben ételeit otthon készíti el, érdemes továbbá az élesztőt is mellőzni az ételeiből!

Ennél a résznél érdemes megemlíteni az ételek glikémiás indexét (GI) is, ami azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszerből milyen gyorsan szívódik fel a szénhidrát a szervezetben. (Ha alacsony ez az érték, akkor lassan, ha magas, akkor gyorsan). Fontos tudni, hogy a magas GI-s ételek hirtelen megemelik az inzulin-és a vércukorszintet, így inkább az alacsonyt (0-55 GI) válassza!

„Nem mindegy tehát, hogy a szénhidrátok közül gyors vagy lassú felszívódásút (vagyis magas vagy alacsony glikémiás indexűt) eszik és az sem, hogy mikor, hiszen ajánlott ügyelni arra, hogy reggelire fele gyors, fele pedig lassú felszívódású legyen.”- tanácsolja az endokrinológus.

Hanyagolja a vörös húsokat

Azt eddig is több helyről hallhatta az ember, miszerint a vörös húsok nem tartoznak a legegészségesebb ételek közé, de hogy pontosan miért is nem?

„A vörös hús kalória és zsír szempontjából nem a legjobb választás, hiszen fokozza az érelmeszesedést, valamint növeli a koleszterinszintet. Helyette fogyasszon inkább csirkét, halat és tengeri herkentyűket. Viszont ez utóbbiakkal nem árt vigyázni, mivel a tengeri ételekre egyrészt jelentkezhet allergia (rák, kagylófélék), másrészt tartalmazhatnak jódot (még az alga is), melyek akár pajzsmirigy működészavart is okozhatnak.”- figyelmeztet dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

Cukor

Aminek a legfontosabb lenne lecsökkenteni a mennyiségét, az a cukor, hiszen mind az inzulinrezisztencia, mind a cukorbetegség kialakulása nagyban függ ennek túlzott fogyasztásától. A legjobb az lenne, ha mindennek, amit megvesz, megnézné a cukortartalmát, és csak azt vásárolná meg, amiben csakis minimális mennyiségben található meg. Persze az étrendből teljesen kiiktatni a cukrot nem lehet, ám nagyban hozzájárulna az egészségéhez, ha édesítéshez például nyírfacukrot, illetve a stevia-t használna helyette.  

Forrás: Budai Endokrinközpont