A gyermekek normál testmagassága igen széles skálán mozog, melyben legnagyobb szerepe a genetikának van. Igenám, viszont olykor előfordulhat, hogy az alacsony növés hátterében hormonális betegség húzódik. Hogy pontosan mi, arról Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

A gyermekek normál testmagassága igen széles skálán mozog, melyben legnagyobb szerepe a genetikának van. Igenám, viszont olykor előfordulhat, hogy az alacsony növés hátterében hormonális betegség húzódik. Hogy pontosan mi, arról Dr. Tar Attilát, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusát kérdeztük.

Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy vajon gyermekünk megfelelő magassággal rendelkezik-e, igencsak nehéz, hiszen mindig is voltak és lesznek is az átlagnál magasabbak, illetve alacsonyabbak. Általánosságban kijelenthető, hogy a szülők testmagasságát öröklik az utódok, így gyanakvásra adhat okot, ha egy magasabb házaspár gyermekének mérete elmarad a kortársaiétól.

Növekedési zónák

Hogy valaki meddig nő, azt a növekedési zónák – azaz epifízis fugák- befolyásolják, melyek a csöves csontok végeinél találhatóak. A növekedési korban ezek nyitottak, hogy egyre több új csontszövet tudjon képződni, majd mikor ezek bezárulnak, úgy a növekedés megáll. Ez lányoknál kb. 16 éves, míg a fiúknál 18 évesen következik be, éppen ezért amennyiben úgy látja, gyermeke a kelleténél alacsonyabb, úgy érdemes lehet szakorvoshoz fordulni, hiszen amíg a növekedési zónák nyitottak, addig sok mindent lehet tenni a növekedés érdekében.

Hormonális okok az alacsony növés hétterében

Kevés növekedési hormon

Ha valaki a kelleténél alacsonyabb, ám testrészei arányosak, mégis betegséget sejtenek mögötte, a probléma hátterében legtöbbször az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon alacsony mennyisége áll. Ez a hormon felelős a normális ütemű fejlődésért, valamint az izom-zsír arány optimális kialakításáért. Amennyiben a növekedési zónák még nem záródtak be, úgy az alacsony testmagasságon ún. rekombináns) E.coli baktériumban termelt növekedési hormon pótlásával lehet segíteni. Hogy eldönthető legyen, hogy nincs-e esetleg ehhez túl késő, azt kézröntgen felvétellel lehet meghatározni, amellyel a csontkort vizsgálják- mondja Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa.

Pajzsmirigy alulműködés

A pajzsmirigy alulműködés gyakori probléma bármelyik életkorban, ám előfordulhat, hogy már a születés utáni kötelező szűréssel diagnosztizálják a betegséget. Gyermekkorban  az esetek többségében veleszületett tényezőről van szó. Tüneteit tekintve megegyezik a felnőttkorban kialakult pajzsmirigy problémával (fáradtság, koncentrációzavar, elhízás, depresszió, lassú anyagcsere, székrekedés, száraz bőr, sápadt sárgás bőrszín), ám előrehaladottabb állapotban az alacsony testmagasság is jelzésértékű lehet, melyhez szellemi fogyatékosság is társulhat (kretenizmus).

További okok az alacsonynövés hátterében

• genetikai  okok
• lassúbb növekedési ütem késő pubertás miatt
• magzati korban ért ártalmak (pl. anya betegsége, dohányzása)
• Turner-szindróma és más kromoszóma eltérések
• pszichoszociális növekedési zavar (családi problémák miatt)

Basedow-kór is állhat a pajzsmirigy túlműködés hátterében

A pajzsmirigy problémáknak több típusa is létezik, ilyen például a főként fiatalabb nőket sújtó Basedow-kór. Hogy milyen tüneteket okoz a betegség, és hogy milyen veszélyei vannak, arról dr. Békési Gábort, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját kérdeztük.

Autoimmun betegség

A Basedow-kór pajzsmirigy túlműködéssel járó autoimmun betegség, mely leggyakrabban a női nemet érinti.  Ekkor a tiroxin (T4) és trijód-tironin (T3) hormonok mennyisége megszaporodik, amit a TSH receptora ellen termelt antitestek váltanak ki. Kiváltó oka egyelőre nem ismert, ám a családi halmozódás valószínűsíthető, így megelőzni a jelenlegi ismeretek szerint nem lehet. Ugyanakkor a dohányzás és a stressz fokozza a problémát, így ezeket érdemes elkerülni, ha a családban már előfordult Basedow-kór.

Az állapot gyakran a pajzsmirigy gyulladásával, megnagyobbodásával jár- ez utóbbi akár szemmel látható méreteket is ölthet. További tüneteit tekintve a pajzsmirigy túlműködésre jellemző panaszokat mutatja, melyek hátterében főleg az állapottal járó fokozott anyagcsere áll:

• heves szívdobogás
• fokozott izzadás
• koncentrációzavar
• menstruációs zavarok
• idegesség
• remegés
• normál étkezés melletti fogyás

A Basedow-kór jellegzetes tünete továbbá a szemek kidülledése, így az illető tekintete merevvé válik, illetve gyakori, hogy a beteg csak nehezen tud közeli pontra fókuszálni. A szempanaszok hátterében az áll, hogy az antitestek a szemben lévő izmokat is megtámadják, gyulladást hoznak létre, ami duzzanatot, vizenyőt okoz - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.

Könnyen diagnosztizálható

A Basedow-kór jellegzetes, szemmel is látható tünetei miatt könnyen diagnosztizálható, bár vérvétellel, izotópos, valamint ultrahangos vizsgálattal, szükség esetén MRI-vel pontosabb képet kaphatunk az állapotról. Kezelésében kiemelt jelentőséget kap a gyógyszeres terápia, mellyel a pajzsmirigy túlműködését lehet mérsékelni. Előfordulhat, hogy izotópkezelésre is szorul a beteg, melynek lényege, hogy a jódizotóp sugárzó hatása révén elpusztítja az őt felvevő pajzsmirigy sejtet, így megszünteti a túlműködést. Súlyos esetben – jelentős pajzsmirigy megnagyobbodáskor- sajnos műtétre is sor kerülhet.

A horkolást okozhatja a megnagyobbodott pajzsmirigy, de kialakulhat a pajzsmirigy alulműködéssel gyakran társuló elhízás következtében is. Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa a horkolás és a pajzsmirigybetegség közti kapcsolatra hívja fel a figyelmet.

A horkolás fokozatai

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (lágy szájpadlás, nyelvcsap, mandulák, nyelvgyök, a torok hátsó és oldalsó falai) vibrációja révén jön létre. Alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak, s a ki-be áramló levegő a felső légutak lágy szöveteit mozgásba hozza. A horkolás fokozatait az alábbiak szerint szokták megkülönböztetni. Mérsékelt: testhelyzettől függetlenül, rendszeresen és gyakran jelentkezik a horkolás. Komoly: bármely testhelyzetben jelentkező, hosszan tartó, hangos horkolás. Súlyos: igen hangos horkolás, alvás közbeni testhelyzettől, amely távolról is hallható.

Leggyakoribb kiváltó okai

Gyenge izomtónus
Az alvásnak különböző fázisait különíthetünk el. Az izmok és a szövetek azokban a szakaszokban lazulnak el leginkább, amikor a legmélyebben alszunk. Kedvez a horkolásnak a háton fekvés, mivel a nyelv izmainak ernyedtsége miatt hátracsúszik a felső légútba, így szűkíti annak nyílását, ezáltal erősítve a levegő áramlását. Idősebb korban a horkolás fokozódik, mivel a torok izomszöveteinek tónusa életünk folyamán jelentősen csökken.
Elhízás
A felesleges zsírréteg nemcsak a bőrünk alá rakódik, hanem a garatizomzat és a garatnyálkahártya közé is. A vastagabb nyak, toka úgyszintén szűkíti a levegőjáratokat. A túlsúlyos emberek általában keveset mozognak, így izomtónusuk egyébként is gyengébb, szöveteik petyhüdtebbek lesznek.
Pajzsmirigy betegségei
Az könnyen belátható, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy mechanikus komprimáló hatása miatt kedvez a horkolás kialakulásának. Azonban az is kiderült, hogy a csökkent pajzsmirigyműködés során más elváltozások (nyelv megnagyobbodása, elhízás) miatt a horkolás kialakulásának és súlyosbodásának az esélyei nagyobbak. Ehhez társul az ún. alvási apnoe éjszakai légzéskimaradás, amely komoly egészségkárosodáshoz vezethet. Az éjszakai alvás közben erős horkolással, sőt fuldoklással, a horkolások között hosszú légzés-szünetekkel járó betegségről van szó. A beteg napközben fáradt, hiszen sosem tudja kialudni magát, alvási fázisai felborulnak. Napközben aluszékonnyá válik, koncentrálóképessége romlik, a legváratlanabb helyzetekben elalszik. A csökkent pajzsmirigyműködés amúgy is állandó aluszékonysággal jár. A hosszú éveken át fennálló éjszakai oxigénhiány súlyos agyi, szív-és keringési zavarokat okozhat, gyakori szövődmény a magas vérnyomás is. Mindez nem csak a szívműködés károsodásához, hanem szívmegálláshoz is vezethet.

A két problémát együtt kell kezelni!

A horkolás gyógyításának több lépcsőfoka van – magyarázza Balázs Csaba professzor. Gégészeti vizsgálattal célszerű kideríteni, hogy helyi okok állhatnak-e a betegség hátterében. Emellett a pajzsmirigy vizsgálata, méretének és funkciójának meghatározása is segíthet a diagnózisban. A kezelés az elvégzett vizsgálatok eredményeinek függvényében történik, de néhány változtatással magunk is sokat tehetünk a javulás érdekében. Mivel a horkolás és az elhízás közötti összefüggés nyilvánvaló, ezért a legfontosabb teendő: megszabadulni a felesleges kilóktól, ami még a súlyos alvási apnoéban szenvedők panaszait is megszüntetheti. A dohányzás abbahagyásával elkerülhetjük a nyálkahártyák duzzadását, ezért érdemes lemondanunk e káros szenvedélytől. Az alkohol és a nyugtatók, altatók szintén az izomtónus csökkenését váltják ki, és mélyebb alváshoz vezetnek. Emiatt különösen nehéz felébredni a légzésszünetre, s a tartósabb oxigénhiány nagyobb károsodásokat okoz. Érdemes ezek használatát mellőzni, és inkább a horkolás valódi okát kideríteni és azt kezelni.

  A magasvérnyomás korunk egyik népbetegségének számít, és egy bizonyos kor felett egyre gyakrabban diagnosztizálják. A néma gyilkosnak is nevezett állapot olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint pl. a stroke vagy a szívinfarktus, így kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Előfordulhat azonban, hogy hiába a gyógyszeres terápia, a beteg értékei nem javulnak. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ebben az esetben nem kizárt, hogy hormonális zavar áll a háttérben.

Másodlagos hipertónia

A magasvérnyomás betegégnek két fajtáját különböztetjük meg: létezik elsődleges (primer) illetve másodlagos (szekunder) hipertónia. A különbség a kettő között az, hogy az elsődleges forma önálló kórkép, míg a szekunder valamilyen más betegség következménye. Ez lehet többek között vesebetegség, diabétesz, alvási apnoe, de akár bizonyos hormonzavarok is vérnyomás emelkedést okozhatnak. Fontos tudni, hogy ezekben az esetekben – vagyis amikor valamilyen egyéb eltérés áll a hipertónia mögött- az alapbetegséget is kezelni kell, máskülönben meglehet, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés nem vezet eredményre. Ráadásul így a szövődmények megjelenése is gyakoribbá válik, hiszen az érkárosító hatás kifejezettebben jelen van.

Hormonális zavar a vérnyomás emelkedés hátterében

A másodlagos magasvérnyomás egyik fajtája az endokrin eredetű hipertónia. Ezt legtöbbször pajzsmirigy túlműködés váltja ki, hiszen ekkor szinte az egész szervezet „fokozott üzemmódra” kapcsol. Ilyenkor általában a szisztolés érték a magasabb, továbbá a pulzusszám is megemelkedik, az illető stresszes, ideges, ami csak tovább fokozza a vérnyomás emelkedését.

Pajzsmirigy túlműködésre utaló további tünetek: izzadás, fogyás, szívritmuszavarok, kidülledő szemek.

Pajzsmirigy problémán kívül hipertóniát okozhat a mellékvesekéreg hormonjának, a kortizolnak a túltermelődése, a Cushing-kór, illetve szindróma is. A betegség során nő a vér térfogata , ráadásul a magas kortizol szint hatással van a só-és vízháztartásra, így a vérnyomás megemelkedik. Ezért hipertónia esetén szükségszerű lehet a vérben található kortizol mennyiségének a meghatározása, ugyanis Cushing-kór esetén a betegek több, mint 80%-a hipertóniával küzd - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

A Cushing-kór további tünetei: hasi elhízás, a háton keletkező zsírpúp, holdvilág arc, férfias hajhullás.

A mellékvesekéreg a kortizolon kívül aldoszteront is termel, melynek szerepe a nátrium és a víz visszatartása, valamint a kálium kiválasztása. Conn betegség során az aldoszteron szintje megemelkedik, így ennek köszönhetően ez az állapot együtt jár magas vérnyomással, hiszen a só-és vízháztartás zavart szenved. Ebből kifolyólag a hipertóniás beteg a vérnyomáscsökkentő kezelésre kevésbé vagy egyáltalán nem reagál - gyakran pont ez hívja fel a figyelmet a betegségre. A Conn betegség hátterében leggyakrabban jóindulatú ademóma, esetleg ritkán rosszindulatú daganat áll, mely esetekben egyedül műtéti úton lehet elérni a gyógyulást.

A Conn betegség további tünetei: fejfájás, izomgyengeség, fokozott szomjúság és vizeletürítés.

A magasvérnyomás hátterében ún. phaeochromocytoma is állhat, mely jellemzően a mellékvesevelőben lévő daganat, ami adrenalint, noradrenalint illetve dopamint termel. Ezek a hormonok elsősorban az érrendszerre hatnak, befolyásolják annak rugalmasságát, így a vérnyomást is. A betegség ezen anyagok túltermelődésével jár, és ez komoly szív-és érrendszeri tüneteket okoz. Szerencsére csak ritkán fordul elő, és többnyire a daganat jóindulatú, így műtét után akár teljes felépülés is lehetséges.

A phaeochromocytoma további tünetei: fejfájás, ájulás, sápadtság, hasi panaszok, hevesebb szívdobogásérzés

A kéz, vagy csukló alagút szindróma néven ismert betegség kapcsán elsősorban a kezek túlerőltetése merül fel kiváltó okként, pedig egy kevésbé ismert, ám annál gyakoribb betegség is előidézheti a tüneteket.

Prof. Balázs Csaba endokrinológushoz, a Budai Endokrinközpont orvosához gyakran érkeznek több kivizsgáláson is átesett betegek, akiknél a kéz és csukló fájdalma, zsibbadása jelentkezik. „Sajnos a betegek valóságos kálváriát járnak be, sok kezelési módot próbálnak ki, de az ok az esetek jelentős részében nem derül ki.” A professzor úgy látja, hogy a szerteágazó tünetek miatt, még mindig sok a diagnosztizáltalan pajzsmirigybeteg, noha az elváltozás az elmúlt évtizedekben népbetegséggé nőtte ki magát. A teljes lakosságban a csökkent működés 4,4%-ban, a túlműködés 1,4%-ban fordul elő. A helyzetet nehezíti, hogy a betegség az érintettek 4,0 százalékánál enyhe, nehezebben felismerhető formában mutatkozik, és így ritkán gondolnak csökkent pajzsmirigy működésre.

Balázs professzor egy saját számítógépes program kidolgozását követően, annak segítségével a csökkent pajzsmirigybetegségre jellemző tüneteket rangsorolta, előfordulásuk gyakorisága alapján. „Habár több évtizede foglalkozom pajzsmirigybetegek kezelésével, az eredmény engem is meglepett. Az orvosi irodalomban ismert tüneteket – hízás, fáradékonyság, idegesség, feledékenység, meddőség, hajhullás – gyakran megelőzte a kezek zsibbadására vonatkozó panasz.”

A csukló alagút, vagy karpális alagút szindróma legfontosabb jele a felső végtagokat érintő, főként éjszaka jelentkező fájdalom és zsibbadás. A fájdalom az ujjakban is jelentkezhet, de a felkarra is kiterjedhet, az esetek felében mindkét oldalon jelentkezik. A tüneteket az okozza, hogy a csukló szöveteiben bizonyos anyagok felhalmozódnak, megduzzadnak és nyomják az idegeket. A megnövekedett nyomást okozhatja a csukló túlerőltetése, – például túl sok gépelés miatt – az ínhüvelyek, inak autoimmun gyulladása, terhesség, menopauza idején fokozott ödéma készség, sérülés, vérömleny, vagy a pajzsmirigy csökkent működése. A tünetek jelentkezése és az okok keresése kapcsán tehát erre a lehetőségre is gondolni kell – hívja fel a figyelmet prof. Balázs Csaba.

A csukló alagút szindróma diagnózisa a megfelelő vizsgálatok elvégzésével megállapítható. Ha a tünetek hátterében a pajzsmirigy csökkent működése áll, akkor hormonális kezeléssel a panaszok megszüntethetők. A legjobb eredményt akkor várhatjuk, ha a kezelés időben történt, korai diagnózis esetén a tünetek rendszerint teljesen visszafejlődnek. A gyógyulás teljes időtartama átlagosan 12-24 hét. Ez idő alatt kiegészítő kezelésekre – funkcionális sínezés, gyulladáscsökkentő szteroid injekció, az idegregenerálódást támogató vitaminok szedése, akupunktúra, elektroakupunktúra – is szükség lehet. Súlyos esetekben műtét is alkalmazható a panaszok kezelésére, a kiváltó okot azonban ilyenkor is érdemes és fontos megkeresni!